Header image
 
       In English  Magyarul
 
 

 

 

OKTATÁS A CORVINUS EGYETEMEN

 

 

2011/2012-es tanév: Gondolatok a kapitalizmusról

 

Kornai János a 2011/2012-es tanév őszi szemeszterében Gondolatok a kapitalizmusról címmel előadássorozatot tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az Összehasonlító Gazdaságtan Tanszék szervezésében tartott kurzust elsősorban mesterszakos hallgatók, doktoranduszok és doktorjelöltek számára hirdette meg, akik közül a kurzust rendszeresen látogatók és a vizsgaesszét elkészítők kreditet kaptak. (Rajtuk kívül más egyetemek hallgatói, az Egyetem és más egyetemek és kutatóintézetek tanárai és kutatói, összesen közel 100 fő látogatta rendszeresen az előadásokat.)

Kornai 2011-ben egy négy tanulmányból álló kötetet jelentetett meg, Gondolatok a kapitalizmusról címmel, az Akadémiai Kiadó gondozásában. A kötetben kifejtett gondolatait ismertette meg a kurzus résztvevőivel és – visszacsatolásként – igyekezett megismerni a hallgatók reakcióit. Kornai sok vonatkozásban egyetért a főáramlat tanításaival, ám vannak fontos pontok, amelyekben eltér az álláspontja. Saját korábbi elméleti és empirikus munkásságából kiindulva, az összehasonlító közgazdász szemszögéből elemezte a kapitalizmus néhány jellegzetességét, és több kérdésben a főáramlatétól eltérő következtetésekre jutott. Annak tudatában adta elő gondolatait, hogy a hallgatók nem csak megtanulták a főáramlati közgazdaságtant, hanem sokan közülük teljes meggyőződéssel el is fogadják azt. A kurzus arra kívánta késztetni a hallgatókat, hogy kritikus szemmel tekintsenek a főáramlat tanaira, és szembesítsék más, alternatív elméletekkel, köztük egyes vonatkozásban az előadó nézeteivel. Kritikai gondolkodásra, az egymást kiegészítő és/vagy egymással versenyző alternatív elméletek és megközelítések összevetésére inspirálta a résztvevőket.

A kurzus résztvevői számára előírt legfontosabb előtanulmányi feltétel a főáramlati közgazdaságtudomány alapjainak megbízható ismerete, illetve angol nyelvtudás volt (legalább azon a fokon, hogy a résztvevő nehézség nélkül olvashasson angol nyelvű szakirodalmat). A részvétel nem volt ahhoz a feltételhez kötve, hogy a kurzus hallgatója ismerje a szerző korábbi munkásságát. Természetesen megkönnyítette a kurzus anyagának megértését, ha a résztvevők járatosak voltak az előadónak a szocialista rendszerrel kapcsolatos műveiben.

A kreditre igényt tartó hallgatók számára kötelezően előírt irodalom a következő volt:
•          Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Akadémiai Kiadó, 2011)
•          Kornai János: „Mit jelent a „rendszerváltás”, in Kornai János: Szocializmus, kapitalizmus, demokrácia és rendszerváltás (Akadémiai Kiadó, 2007)
•          Kornai János, Eric Maskin és Gérard Roland: „A puha költségvetési korlát”. Közgazdasági Szemle, 2004, 608- 624. és 777-809 oldal.
•          Schumpeter, Joseph: Capitalism, Socialism and Democracy. Parts II-IV. (Routledge, 2010[1943]).

A kurzus a következő hat előadásból állt:
1. előadás: Az innovációs folyamata, a rendszer dinamizmusa. Mi az összefüggés a gazdasági rendszer és a technikai haladás között.
2. és 3. előadás: „Hiánygazdaság – Többletgazdaság”. Az eladók versenye versus a vevők versenye. Túlkeresleti és túlkínálati jelenségek. A piaci egyensúly és a disequilibrium elméletei. Mi az összefüggés egyfelől a szocialista rendszer, ill. a kapitalista rendszer, másfelől a piac tartós állapota között. Miképpen nyilvánulnak meg az említett jelenségek és összefüggések az áruk és szolgáltatások piacán, illetve a munkaerőpiacon.
4. előadás: A kapitalista rendszer tartós tulajdonságai, e tulajdonságok értékelése.
5. előadás: Speciális esetek és folyamatok:
•          A gazdaság ciklikus hullámzása.
•          A hadigazdaság.
•          Tartós történelmi tendenciák hatása (pl. a költségvetési korlát felpuhulása, a modern információs és kommunikációs eszközök elterjedése stb.)
•          A posztszocialista átalakulás
6. előadás: Az előadássorozatban ismertetett gondolatrendszer viszonya más közgazdasági iskolákhoz: a főáramlathoz, az osztrák iskolához, Marx elméleteihez, egyes „heterodox” elméletekhez. Hogyan viszonylanak az előadássorozatban ismertetett nézetek az előadó korábbi munkásságához, pl. az Anti-Equilibrium és A hiány c. könyvekben kifejtett eszmékhez.